9.Fejezet-Élni vagy meghalni...

-Loe,gyerünk.!-egy ütemben pumpáltam mellkasát a kezemmel.Szapora légzéseket véve folytattam, az újra élesztést.Egy,két,há,fúj.!És újra,újra...Kezdtem bele fáradni.Lassítottam,már vagy negyed órája csinálom.Nem,még nem adom fel.!Újra,újra,újra..........újra és......megálltam.Kétségbeesve néztem rá.Hosszú szempillái lefedték a szemét.Telt ajkai résnyire nyitódva várták a remény ízét.Haja vizesen feküdt mellette.Ruhái is átázva,lelapulva fedték testét.
-Nem,ez nem lehet...-álltam fel.Csak most tudtam felfogni mit tettem.Kezembe temettem az arcom,ami véres lett a sebtől-A rohadt életbe.!!!-kiáltottam a semmibe.Messziről látszott csak a raktár.Hirtelen hallottam valamit a hátam mögött.Valami furcsa hangot adott ki,mintha...
-Loe.!-fordultam meg és oda siettem hozzá.
****Loe szemszöge****
A sötétségből fényt nyertem.Felköhögtem a vizet,majd fáradtan oldalra fodrultam.
-Loe.!-hallottam valakinek a hangját.
-A francba...-ültem fel lassan,fájdalmasan.A karom valamiért rohadtul fájt.Sietősen érkezett le elém Niall.
-Loe,Loe jól vagy.?!-fogta meg vállam.
-Jóól...-álltam fel vele nem törődve.Ruhám nehezen lengett rajtam.Mezitláb álltam a betonon.
-Ööö,itt a cipőd...-adta kezembe az ugyancsak vizes cipőm.Elvettem tőle,felhúztam és megtettem az első lépéseket.Összehúztam szemöldököm,mert topogtam a vízben.Kíhúztam magam,majd átváltottam büszke képemre.
-Kösz,most pedig,tűnj el az életemből.!-vetettem arcába és sietősen megfordultam.Nem tudtam,hova de mentem az ellenkező irányba.
-Loe,kérlek várj.!-hallottam magam mögött.Semmit sem hallva folytattam utam-Loe,ne csináld ezt.!-ugrott elém.
-Én ne csináljak semmit.?!Tudod te,hogy mit műveltél.?!Egy utolsó féreg vagy.!-üvöltöttem képébe és újra sétáltam.
-Loe,ez,ez nem így történt...-jött mellém.
-Fel tudod fogni,a csöppnyi eszeddel,hogy majdnem meghaltam.?!-néztem rá mérgesen.
-De,nem haltál meg...Élsz...
-Sajnos...Haltam volna meg.!Legalább nem kellett volna bámuljam a pofád.!Szemétláda....-löktem arréb,hogy folytassam az utam.Kimondva ezeket a szavakat,egy pillanatra elgondolkoztam,jól tettem e.Újra elöttem termett.
-Loe,nem teheted ezt velem.!-fogta meg mindkét vállam.
-Mit.?!-könnyek szöktek szemembe-Hisz te megtetted.!Becsaptál...átvertél.!Elloptad a CD-t,de legfőképp hazudtál...Kihasználtál,aztán eldobtál...-sírtam,majd szemébe néztem.Szeme most nem ragyogodt.Az a fény kihunyt...sötét volt a szeme.Nem mondott semmit,csak lehajtotta fejét-Játszottad a jó fiút,megmentettél...Gondoskodtál rólam...-gúnyosan nevettem ezen-..Szeretkeztünk..-csuklott el a hangom, lehajtottam a fejem-..Azt is biztos csak a "munkád" miatt..-mutogattam a kezemmel.Utolsó mondatomra fel figyelt.
-Nem Loe...
-Mi nem.?!Mond már el,hogy mégis hogy képzeled ezt az egészet.?!-kiabáltam kétségbeesve.
-Nem a munkám miatt feküdtem le veled.!-jelentette ki.Meglepedtem néztem rá.
-Ha-hanem.?!-húztam fel szemöldököm.Láttam,hogy ideges.
-Azért,mert beléd szerettem.!-kiabálta ki a választ.Szememet azonnal levetettem róla.Szívem egyre hevesebben vert.Néztem ahogy az eső  cseppek az egyre nagyobbodó pocsolyában vesznek el.Mert,hogy esett az eső.Ez Nagy-Britannia.Felkaptam a fejemet flegma gesztussal.
-Most komolyan azt hiszed,hogy beveszem.?!Mivan már erre és megkértek.?!-nevettem fel cinikusan-Szánalmas...
-Nem,nem kértek fel.!Nem hazudok...
-Nem hiszem el.!
-Nem.?!-már nyitottam volna szám,hogy válaszoljak,de nem tudtam.Niall ajkait újra enyéimen éreztem.Hogy mit éreztem.?!Düht,és gyűlöletet.De ott abban a pillanatban,valami olyan fogott el,amit akartam.Édes csókja újra kényeztetett.Eszemhez kaptam,és ellöktem magamtól.
-Utállak.!-néztem rá mérgesen.
-Nem érdekel,én akkor sem engedlek el.!-csókolt meg újra.Derekamnál éreztem kezét,amivel közelebb húzott.Elgyengülten vissza csókoltam.Hajába túrtam.Szokás szerint belenyögödt a számba.Félbe hagyva csókunkat fülemhez hajolt.
-Szeretlek...-súgta fülembe.Szemem fenakadt,szám megremegedt.Nem tudtam eldönteni igazat mond e.Szívverésem fegyorsult,gombócot éreztem a torkomba.Egyre nehezebben vettem a levegőt.Ezt Niall is észre vette.
-Loe,jól vagy.?!-nézett furán.Köhögtem és fulladozni kezdtem.Majdnem el is estem,de a szöszi megfogott.Végig nézett rajtam majd megszólalt-Te jó ég....asztmás rohamod van...-jelentette ki.Egyre kezdtem rosszabbul lenni-Van nálad gyógyszer.?!-kérdezte majd át kutatott.
-A...a zsebemben...-köhögtem ki nagy nehezen.Niall belenyúlt a zsebembe,majd kivette az ínhalálót.Gyorsan szívtam párat,majd megnyugodtan sóhajtottam-Nincs már sok benne.-jelentettem ki.
-Haza fogsz jutni.!Időben.!-kezdtük el a sétát.
-Ott vannak.!!-hallottuk magunk mögül a kiabálásokat.
-Loe,fuss.!-rántotta meg a kezemet Niall,majd futni kezdtünk.
-Niall...-lihegtem.
-Gyere.!-értünk ki az utcára.Magával húzott egy kocsiig.
-Szállj be.!Gyorsan.!-nyitotta ki az ajtót.Beültem és már indultunk is.Nagyon gyorsan hajtott,már-már féltem.
-Niall,mit akarnak.?!-kérdeztem félve.
-Téged,de nem...nem fogom újra elkövetni a hibát.!-kémlelte az utat-Nem kell félned.!-fogta meg egyik kezével a combom és simogatni kezdte.Lenyugtatott..már amennyire egy ilyen helyzetbe le lehet.
-Hova megyünk.?!-törtem meg a csendet.
-Nem tudom...csak el innen.!-nézett komoran.
-Mért,pontosan hol is vagyunk.?!-jutott eszembe.Azt se tudom hova hoztak.
-Manchaster közelében...-kémlelte az utat.
-Hogy hol.?!Jézusom...-néztem nagyokat.Hova a fenébe vittek...-Niall,haza fogunk mi érni valaha.?!-mielött válaszolt volna,nyelt egy nagyot.
-Haza..!-vetett rám egy mosolyt.
-Amikor jöttem haza a clubból...-komorult el a hangom.Láttam,hogy Niall is ideges lesz-És megtámadtak azok a fickók...
-Akkor.?!-nézett borúsan.
-Te ismerted őket ugye.?!-csuklott el a hangom.Pár percig csend lett.Niall csak az utat nézte és vezetett.Majd bólogatott.Sóhajtottam egy nagyot.Könnyek szöktek a szemembe.Niall ezt valószínüleg észre vette,mert félre állt.
-Loe,ez az egész egy rablásnak indult.De amikor kezdtelek megismerni,kételkedtem abba,hogy végig tudom csinálni anélkül,hogy beléd szeretnék.-nyelt egy nagyot-De,beléd szerettem.És jobbnak láttam sürgetni a dolgokat.Amikor lefeküdtünk,végleg befuccsoltam.Nem akartam,hogy jobban megismerj...Nem akartam,hogy megismerd ezt a bűnözőt...-nézett mélyen a szemembe.Tudtam,hogy igazat beszél-És miután a CD-t elhoztam,én is eltűntem.Elakartalak felejteni,de nem bírtam.Így tudtom nélkül elraboltak.Akkor tudtam meg,amikor behívott magához Roger,a főnököm és téged elvittek.Aztán kiléptem ebből az egészből és utánad mentem.Mikor felnyitottam a csatornaajtót és ott láttalak a víz fenekén...-észre vettem,szemében a könnyt-Beúsztam érted és felhoztalak.Nem mutattál életjelet,így megkezdtem az újra élesztést és...-nem hagytam,hogy befejezze.Ajkaimat ővére tapasztottam.Egy lágy csók kíséretében csöndre intettem.
-És megmentettél.-fejeztem be mondatát.Újra megcsókoltam,s ezúttal ő is vissza csókolt.Ajkát hirtelen elvette tőlem.
-Mennünk kell...-fordult vissza az ülésbe.Beleegyezésként,én is követtem őt és elindultunk.Pár perc múlva eléggé álmos lettem,és el is aludtam.

5 Komii és +2 Feliratkozó után hozom az új részt.!!!