mystery.~: 7.Fejezet-Mit akarnak.?!

Vettem a bátorságot és tárcsázni kezdtem őt.Talán most felveszi,nem fogja kinyomni.
-Halo.?!-szólt bele.
-Minnie,én vagyok az.!
-Ohh...szia Loe.Mit szeretnél.?!
-Lerendezni,e-ezt az egész Niall-es dolgot.!-csuklott el a hangom.
-Figyelj Loe,én ne..-nem engedtem,hogy befejezze.Van sejtésem,hogy mit mond.
-Minnie kérlek,had beszéljünk.!-kérleltem.
-De Loe...
-Minnie,kérlek,én..
-LOE FOGD BE.!-üvöltötte-Nyugodj le.!Elfogadtam...Ha te szereted Niall-t,akkor nem fogok közétek állni...Csak fájt,hogy nem mondtad el mi van köztetek.!-tudtam,hogy elmosolyodik.
-Mert még én sem tudom mi van köztünk... -nevettünk- Dee,a tegnap este..
-Mi volt este.?!-kíváncsískodott.
-Hát...lefeküdtünk.!-féltem,talán megint lecsapja a telefont.
-Ne,mond...Komolyan.?!És te is szeretted volna vele,vagy te nem is akartad.?!
-De,akartam.!
-Biztos.?!
-Biztos.!-sóhajtott egyet.
-Akkor,rendben.!De ugye nem hallgatsz el semmit.?!
-Nem,deho...-de ezt a mondatot nem tudtam befejezni.Egy kéz elkapott hátulról,számat befogva.A telefonom leesett.A mobilomból még hallottam Minnie hangját:Loe.?!Itt vagy még.?! Megharaptam a kézt mi lefogott és kirántottam magam.Futni kezdtem egyenest le a lépcsőn,ám meglepetés ért.
-Szia kiscsaj.!-láttam ugyan azt a férfit,aki megtámadott az utcán.Gyorsan hátrafordultam,de onnan a másik kapott el.
-Segítség.!!!!-üvöltöttem.
-Nem hall senki,nyugodj meg.!-vigyorgott,majd éreztem,ahogy megköti a kezem.
-Mit akarnak.?!-üvöltöttem még mindig a pofájába-A CD már nincs nálam.!
-Ohh,tudjuk.!Túl sokat tudsz kislány,ezért,meg kell,halj.!-kacsintott.Pánikba estem.Meg...meg fogok halni.?!Talán Niall-el is ezt tették.Istenem....sírtam el magam.Felkaptak,majd levittek megkötözve.A számon egy rongy volt,hogy ne tudjak beszélni.Casper....Mért nem hallottam a kutyám ugatását.?!Ahogy levittek sehol sem találtam.Istenem,el rabolnak........Megfognak ölni....Bevágtak egy kisbusz féleségbe.Hátul sötét volt és hideg.Rajtam meg csak egy nadrág és póló volt...Örülök,hogy vettem fel cipőt.Remegtem és rohadtul féltem.Most...vajon hova visznek.? És mit tudok.? Semmit...az ég világon semmit.Régóta megyünk....lassan elfogok aludni...A szemeim sem bírják már.Mikor épp leakartam csukni,megálltunk.A motor leállt.Szívem újra hevesen zihált.Kinyílt az ajtó,bejött egy férfi.Gyorsan a szememre kötött valamit.Majd kirángatott.A kocsiból újra talajra kerültem.Nem láttam semmit.Hideg volt és párás a levegő.Bementünk valami helységbe,hallottam ahogy körülöttem beszélnek.Hirtelen lelöktek egy székre.Levették a szemfedőt,majd a kötelet a kezemről és átkötöztek a székre.
-Nos,most pedig...Levesszük a szádról a kötést,de csak akkor,ha nem beszélsz.!-hunyorítottam,majd megvártam míg leveszi.Ahhj,istenemre szóljon jól esett újra kinyitni a számat,nem letapasztva lenni.Megvártam míg vissza ül,majd belekezdtem.
-Segítség.!!!!!!!!!!!!!!Segítsen vala.......-de megint szalag ragadt arcomhoz.
-Megmondtam,hogy nem szólsz.!-förmedt rám.Majd felpofozott.Hamar könnyek szöktek szemembe.Az arcom égett.Nagy tenyere egész arcomat beterítette.-Megértetted végre.?!-remegve,félve bólogattam.Újra szabad volt a szám,ám most nem mondtam semmit.Rettegtem.Egyszer-kétszer rá pillantottam.A félelem átjárta minden porcikám..Lassan zsibbadni kezdett az agyam és fokozatosan lecsillapodtam.Elkezdtem terveket gyártani az agyamban.Alaposan megnéztem a helyet.Mint valami maffia filmben törött ablaküveg,koszos padló,félhomály és az orrfacsaró dohos szag.Néhol apró lyukak tátongtak a falon.Egész biztos golyónyomok.Az el rablóim nem igazán figyeltek rám.Ketten nevetgélve csevegtek,egy pedig idegesen suttogott a telefonba néha-néha rám pillantva.Azok a szemétládák undorítóan rám kacsintgattak...Hánynom kellett tőlük.Perverz szemetek.Miért vagyok itt.?!Mit akarnak....A CD már megvan nekik,vagyis nálam nincs...Engedjenek el.!!!Nem csináltam semmit.Nem tudok semmit,nem hogy túl sokat.Eltel fél nap.Kaptam vizet,na meg kenyeret.Fáztam a vizes ruhámban.Remegtem az idegességtől és a félelemtől.Egyszer csak ajtó csukódást hallottam.
-Most jön a főnök.Ő dönti el,mi lesz a sorsod.!-jött be egy fickó.Előre féltem.Most kell csendben maradnom és akkor megkegyelmez....lehetséges nem.?Pár perc múlva bejött egy dagadt,pökhendi úgynevezett "Nagy Úr". Arcán egy össze forrt seb tátongott.Fekete hacukában jelent meg.Összesuttogtak előttem a háta mögött álló két kísérővel.Szemlátomást tetszettem neki.Egy folytában mosolygott.Legszívesebb láttam volna a fejét kilapítva betonon.Undorodtam tőle,ahogy ettől az egész helytől.